Regeneratív mezőgazdaság – mi az?

A regeneratív mezőgazdaság mezőgazdasági gyakorlatok rendszere, amelynek célja a talaj egészségének javítása, a biológiai sokféleség növelése, az ökoszisztémák megerősítése, valamint a mezőgazdaság és a környezet közötti fenntartható egyensúly helyreállítása.

A regeneratív mezőgazdaság fő gondolata a fenntartható fejlődést elősegítő mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása, a talaj és a természeti erőforrások helyreállítása és regenerációja.

A regeneratív mezőgazdaság a következő gyakorlatokat foglalhatja magában

1. Széngazdálkodás: Olyan gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szénkészletét azáltal, hogy javítják a talaj szerkezetét és termékenységét, valamint csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
2. Minimális vagy nem művelés: A mechanikus talajművelés csökkentése vagy megszüntetése, amely csökkenti a szénveszteséget, az eróziót és a talajszerkezet felborulását.
3. Vetésforgó és sortávolság: Használjon különféle kultúrnövényeket és kultúrnövényeket a sorok között az erózió megelőzésére, a gyomok visszaszorítására, a nedvesség megőrzésére és a talaj szerkezetének javítására.
4. Ökoszisztéma helyreállítása és védelme: Természeti tájak, például erdők, víztestek és vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása a biológiai sokféleség és a környezeti fenntarthatóság fenntartása érdekében.
5. Integrált növényvédelem: Biológiai módszerek és természetes ellenségek alkalmazása kémiai peszticidek helyett növényi kártevők és betegségek elleni védekezésben.
6. Legelők helyreállítása és integrált pásztorkodás: bölcs legelőgazdálkodás, állatforgatás és integrált legeltetés az egészséges ökoszisztémák és a biológiai sokféleség fenntartása érdekében.
7. Mulcsozás: Növénymaradványokból vagy más anyagokból készült talajtakaró használata a talaj erózió elleni védelmére, a talaj szerkezetének javítására, a nedvesség megtartására és a gyomnövekedés visszaszorítására.
8. Agroerdészeti gyakorlatok: Fás szárú növények és haszonnövények vagy haszonállatok kombinálása ugyanazon a területen a terméshozam növelése, az erózió csökkentése, a biológiai sokféleség javítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
9. Komposzt és szerves trágya kijuttatása: Komposzt, zöldtrágya és egyéb szerves anyagok felhasználása a talaj termékenységének, szerkezetének és mikrobiológiai sokféleségének javítására.
10. A genetikai sokféleség helyreállítása és megőrzése: Helyi és hagyományos növényfajták termesztése, valamint magvak megőrzése a genetikai sokféleség és a fenntartható mezőgazdasági rendszerek fenntartása érdekében.

A regeneratív gyakorlatok alkalmazása a mezőgazdaságban növelheti az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, javíthatja a talaj termékenységét és elősegítheti az egészséges ökoszisztémák kialakulását. Ezek a megközelítések a kisgazdaságoktól a nagy agráripari vállalatokig különböző szinteken megvalósíthatók, és jelentősen javíthatják a mezőgazdaság gazdasági és környezeti fenntarthatóságát.

Mi kell ahhoz, hogy országszerte bevezessék a megújuló gazdaságot?

A regeneratív mezőgazdaság bevezetéséhez bizonyos intézkedések megtétele és megfelelő feltételek megteremtése szükséges. Itt van néhány közülük:

1. Oktatás és tájékoztatás: A gazdálkodóknak és a mezőgazdasági dolgozóknak tisztában kell lenniük a regeneratív mezőgazdaság elveivel és gyakorlataival. Az oktatás és a technikákkal és módszerekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés elengedhetetlen a regeneratív gyakorlatok sikeres megvalósításához.
2. Kormányzati támogatás és politika: A kormányzat kedvező jogszabályi és pénzügyi feltételek megteremtésével elősegítheti a regeneratív mezőgazdaság fejlesztését. Ez magában foglalhat támogatásokat, adókedvezményeket, kutatás-fejlesztési támogatásokat és egyéb támogatási formákat.
3. Együttműködés és tapasztalatcsere: A gazdálkodóknak és a regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó szervezeteknek együtt kell működniük, tapasztalatokat, ismereteket és erőforrásokat cserélniük. Az információ- és tapasztalatcserét szolgáló hálózatok és platformok létrehozása hasznos lehet a regeneratív gyakorlatok terjesztésében.
4. Kutatás és innováció: A regeneratív mezőgazdaságot elősegítő új technológiák és módszerek kifejlesztése fontos tényező. A kutatás, fejlesztés és innováció javíthatja a regeneratív mezőgazdasági rendszerek hatékonyságát és fenntarthatóságát.
5. Közösségi és fogyasztói részvétel: A helyi közösségek és fogyasztók bevonása a regeneratív mezőgazdaság támogatásába serkentheti a fenntartható termékek iránti keresletet, és ösztönözheti a gazdálkodókat a regeneratív gyakorlatok elfogadására. A fogyasztók tájékozottan dönthetnek a regeneratív módszerekkel termesztett termékek mellett.
6. Monitoring és értékelés: A regenerációs gyakorlatok talajra, ökoszisztémára és terméshozamokra gyakorolt ​​hatásának rendszeres nyomon követése és értékelése segít meghatározni a legjobb gyakorlatokat és kiigazítani a stratégiákat. Az eredmények nyomon követése és a változó környezeti és piaci feltételekhez való alkalmazkodás fontos a megújuló mezőgazdasági rendszerek hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához.
7. Szabványok és tanúsítás kidolgozása: A regeneratív mezőgazdasági termékekre vonatkozó szabványok és tanúsítási rendszerek létrehozása elősegítheti a minőség és az átláthatóság biztosítását a fogyasztók számára, valamint elősegítheti a fenntartható mezőgazdaságot.
8. Pénzügyi támogatás: Hitelhez, biztosításhoz és egyéb pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés biztosítása a regeneratív gyakorlatokat alkalmazó gazdálkodók számára elősegítheti e gyakorlatok sikeres megvalósítását és kiterjesztését.
9. Az infrastruktúra adaptációja: A regeneratív mezőgazdaság megvalósítása változtatásokat igényelhet a mezőgazdasági infrastruktúrában, például berendezésekben, tároló létesítményekben és feldolgozórendszerekben. A megfelelő infrastruktúrába való befektetés megkönnyítheti a regeneratív gyakorlatokra való átállást.
10. A nemzetközi együttműködés előmozdítása: A regeneratív mezőgazdaság része lehet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az élelmezésbiztonságot biztosító globális stratégiáknak. A nemzetközi együttműködés és koordináció segítheti a regeneratív gyakorlatok elterjesztését, a tapasztalat- és technológiacserét.

Általánosságban elmondható, hogy a regeneratív mezőgazdaság sikeres megvalósítása integrált megközelítést igényel, amely magában foglalja az oktatást, a kutatást, az állami támogatást, a különböző szereplők együttműködését és a közösségek aktív részvételét.